A saját okoseszköz – legyen az telefon vagy tablet – birtoklása komoly felelősséget jelent egy gyermek számára, és nem mindegy, hogy mikor kapja meg először. A tapasztalatok és kutatások egyaránt azt mutatják, hogy érdemes legalább 14 éves korig várni. Ennek oka elsősorban az, hogy a döntéshozatalért, önkontrollért és következmények mérlegeléséért felelős agyterületek, különösen a frontális lebeny, csak a serdülőkor közepére fejlődnek ki teljesen. Addig a gyermek sokkal kevésbé képes tudatosan szabályozni a képernyőhasználatát, és könnyebben rabul ejtik az azonnali jutalmazást kínáló online tartalmak, például a közösségi média vagy a játékok.
A 10 és 14 év közötti időszak egyébként is kulcsfontosságú a társas készségek, a személyes kommunikáció és a konfliktuskezelési képességek fejlődése szempontjából. Ha a gyermek túl korán kerül be az online világ folyamatosan zajló, sokszor felszínes kapcsolati hálójába, ezek a készségek háttérbe szorulhatnak, miközben nő a szorongás és a testképzavarra való hajlam. A saját okoseszköz ezen felül a digitális biztonság szempontjából is nagyobb kitettséget jelent: a gyerekek így könnyebben találkozhatnak kiberzaklatással, nem kívánt tartalommal, vagy akár online ragadozókkal.
Sokan gondolják úgy, hogy ez nem probléma, hiszen ők majd szigorúan korlátozzák a gyermek képernyőidejét. A valóság azonban az, hogy a szülő nem tudja minden pillanatban felügyelni, mikor és milyen környezetben kerül eszközhöz a gyerek – az iskolában, barátoknál vagy nyilvános hálózatokon keresztül könnyen kijátszhatók a technikai korlátok. Ráadásul a külső kontroll nem tanítja meg az önszabályozást: amint a tiltás megszűnik, gyakran hirtelen, mértéktelen használat következik. Sőt, már a napi 30 perc is elegendő lehet ahhoz, hogy a gyors jutalmazáshoz szokott agy nehezebben találjon örömöt lassabb, elmélyülést igénylő tevékenységekben, mint például a sport, a kézműveskedés vagy az olvasás.
A saját telefon birtoklása ezen kívül a tanulás és az alvás minőségét is rontja. A tanulás közbeni folyamatos értesítések és a figyelem megosztása gyengíti a memóriát és a megértést, az eszköz jelenléte pedig még használat nélkül is csökkentheti az alvás mélységét és mennyiségét.
A 14 éves korig való várakozás tehát nem arról szól, hogy a gyerek lemaradjon a digitális világról, hanem arról, hogy biztonságos, érett alapokkal lépjen be oda. Ez a döntés hosszú távon védi a mentális egészségét, támogatja a személyes kapcsolatait, és megerősíti azokat a készségeket, amelyekre felnőttként is szüksége lesz.
Ha szeretnél csatlakozni szülők és szakemberek összefogásához, és te is várnál a gyermeked 14 éves koráig a saját telefonnal, töltsd le vagy oszd meg ezt az ajánlást a gyermeked osztálytársainak szüleivel, és fogjatok össze!
Kis lépések is nagy változást hoznak! A képernyő várhat, a gyerekkor nem.
Források:
Common Sense Media. (2022). The Common Sense census: Media use by tweens and teens, 2021. Common Sense Media. https://www.commonsensemedia.org/research/the-common-sense-census-media-use-by-tweens-and-teens-2021
OFCOM. (2023). Children and parents: Media use and attitudes report 2023. Office of Communications. https://www.ofcom.org.uk/research-and-data/media-literacy-research/childrens/children-and-parents-media-use-and-attitudes-report-2023
Przybylski, A. K., & Weinstein, N. (2019). Digital screen time limits and young children’s psychological well-being: Evidence from a population-based study. Child Development, 90(1), e56–e65. https://doi.org/10.1111/cdev.13007
Twenge, J. M., & Campbell, W. K. (2018). Associations between screen time and lower psychological well-being among children and adolescents: Evidence from a population-based study. Preventive Medicine Reports, 12, 271–283. https://doi.org/10.1016/j.pmedr.2018.10.003
Uhls, Y. T., Ellison, N. B., & Subrahmanyam, K. (2017). Benefits and costs of social media in adolescence. Pediatrics, 140(S2), S67–S70. https://doi.org/10.1542/peds.2016-1758E