Bár az okostelefon, közösségi média és online játékok kamaszokra gyakorolt káros hatásait már jó ideje látjuk, egy átfogó kutatás új megvilágításba helyezi ezek mentális egészségre és fejlődésre gyakorolt hatását.
A Pennsylvania-i Egyetem kutatója, Ran Barzilay maga is háromgyermekes apa. Első két gyermekének már tizenkét éves koruk előtt adott telefont, ám pont saját kutatási eredményei késztették arra, hogy legkisebb gyermekénél stratégiát váltson – számolt be róla a Washington Post.
A gyermek- és ifjúsági pszichiáterként dolgozó Barzilay professzor több mint 10.500 gyermeket vizsgált 21 amerikai államban, és arra a következtetésre jutottak, hogy azok a gyerekek, akik 12 évesen kaptak okostelefont, több mint 60 százalékkal nagyobb eséllyel tapasztaltak alvásminőség romlást és 40 százalékkal nőtt a túlsúlyra való hajlamuk azokhoz képest, akik csak 13 éves koruk után jutottak saját okoseszközhöz.
Barzilay professzor kutatása egybecseng a Journal of Human Development and Capabilities júliusban publikált eredményeivel, miszerint 13 éves kor alatti okostelefon használat „összefüggést mutat olyan kedvezőtlen fiatalkori pszichés folyamatokkal, mint az öngyilkossági gondolatok, valóságtól való elszakadás, gyengébb érzelemszabályozás, valamint csökkent önértékelés – különösen fiatal nők esetében.”
Egészségügyi krízis
2025 második felében számos további kutatás ezzel egyidejűleg támasztotta alá, hogy a több képernyő előtt töltött idő mérhető romlást okoz a gyerekek és kamaszok kognitív teljesítményében: lassul a feldolgozási idő, csökken a figyelem mértéke, és romlik a memória. Az intenzív közösségi média használat egyértelműen fokozza a depresszió és szorongás kockázatát, a késő éjszakába nyúló képernyőzés pedig mind az alvásminőséget, mind a növekvő kamaszkori elhízás kockázatát jelentősen rontja.
Ausztrália világelsőként tiltotta be a 16 éven aluli fiatalok közösségi média használatát, így a TikTok, YouTube, Instagram és Facebook oldalaknak 2025. december 10-étől korlátozniuk kellett a hozzáférést oldalaikhoz. A példát követve az Európai Unió is javaslatban kezdeményezte a tizenhat éven aluliak közösségi média hozzáférésének korlátozását, akárcsak Malajzia. Több amerikai állam is szigorított a vonatkozó törvényeken, hangsúlyozva, hogy a gyermekek közösségi médiának való kitettsége közegészségügyi krízist jelent.
Képernyőidő és mentális egészség
Steve Jobs 2007-ben az ikonikus fekete garbóban kilépett az Apple színpadára és bemutatta az iPhone-t, a világ pedig végérvényesen megváltozott. S bár a szülők, tanárok, szakemberek már régóta kongatják a vészharangot, mégsem állt rendelkezésünkre kellő mennyiségű adat és kutatás, alá tudtuk volna támasztani a gyerekek okostelefon használatával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatainkat. Az átfogó tanulmányokhoz ugyanis nagy mennyiségű, több éven át követhető és ellenőrizhető adatra volt szükség. Az első nagyobb kutatások eredményei mostanra látszanak körvonalazódni, így egyre átfogóbb képet kaphatunk arról, hogyan formálja a technológia és az online tér a fiatalok fejlődését. 2025 júniusában jelent meg a JAMA (az Amerikai Orvosszövetség folyóirata) kutatása, amely a tinédzserek öngyilkossági hajlandóságát és a képernyőidő összefüggését vizsgálta. A kutatók határozottan elkülönítik a képernyő előtt töltött időt és az úgynevezett „függő használatot”, mivel bebizonyosodott, hogy önmagában az online töltött órák száma nem jelentett nagyobb öngyilkossági hajlamot. Ezzel szemben a kényszeres minták – tehát amikor a gyerekek nehezen váltak meg az eszköztől, valamint szorongást, diszstresszt váltott ki belőlük a képernyőtől való elszakadás – már egyértelműen összefüggést mutat az önpusztító hajlamokkal. Azoknál a tinédzsereknél, akiknek a függő használati ideje nőtt, akár háromszor gyakoribbak voltak az öngyilkossági gondolatok.
Szintén jelentős különbségeket fedeztek fel az online tevékenység jellege mentén is. Azoknál a gyerekeknél, akik egyre növekvő időt töltöttek videojátékokkal, olyan befelé irányuló lelki problémák jelentek meg jellemzően, mint a szorongás és depresszió. Azoknál a gyerekeknél, akik pedig a közösségi médiával töltöttek egyre több időt, jellemzően az olyan kifelé irányuló pszichés problémák kockázata nőtt jelentősen, mint a szabályszegés és agresszió.
Kognitív teljesítményromlás
A JAMA decemberben publikált újabb kutatása 9.13 éves gyerekek közösségi médiahasználatát és kognitív teljesítményét vizsgálta. A szerzők három csoportot különböztettek meg: kevés, vagy semennyi használat; alacsony, de növekvő használat; valamint magas és növekvő használat. Az utóbbi két csoportba tartozó gyerekek valamivel gyengébb teljesítményt nyújtottak az olyan feladatok terén, mint hallott szövegértés, képsorrendi memória és szókincs. A különbség nem volt hatalmas, de következetesen jelentkezett. A kutatás egyik szerzője, Jason Nagata gyermekgyógyász professzor megjegyezte, számára a legmeglepőbb különbség a közösségi médiát egyáltalán nem használó, valamint a napi egy órát használó gyerekek teljesítménye között volt, mely szerint már a kevés használat is jelentősen ronthatja a tanulási képességeket.
Folyamatos figyelemelterelés
A Pediatrics neves gyermekorvosi folyóirat egy másik folyamatban lévő kutatás előzetes eredményeit ismertetve közölte, hogy a videojátékokkal vagy filmnézéssel ellentétben a közösségi média használata folyamatos figyelemzavart okoz. Torkel Klingberg, a tanulmány társszerzője szerint „A közösségi média felületei folyamatos figyelemelterelést jelentenek. Nem is maguk az értesítések zökkentenek ki, hanem annak folyamatos gondolata, hogy kaptál-e újat. A svéd Karolinska Institutet kutatója szerint a tanulmány alátámasztja, hogy a kognitív képességek képlékenyek. „Ezek működése attól függ, hogy edzzük-e őket, vagy sem. Ha folyamatosan eltérül a figyelmünk, fokozatosan elveszíthetjük a fókuszálásra való képességünket.
Teljes tiltás helyett: szülői példa
Barzilay professzor ugyanakkor hangsúlyozza, ő és kutatótársai nem technológia-ellenesek, hiszen számos haszna is van, valamint a szülők szabadon dönthetnek arról, hogy mikor adnak gyermeküknek okostelefont. Hangsúlyozta, hogy nem szabad bűntudatot kelteni a szülőkben, akik korábban eszközt adtak gyermekük kezébe, hiszen korábban nem tudhattak ezekről az eredményekről. Így járt ezzel ő maga is, hiszen két idősebb gyermekének már 12 éves koruk előtt vett okosezközt. A kutatás eredményeit látva azonban legkisebb, kilencéves gyermekének így magyarázta el, hogy miért nem kaphat még okostelefont:
„Szeretném, ha egészséges maradnál. Egész hátralévő életedben használhatsz majd okostelefont és technológiát, mi pedig szeretnénk, ha felelősséggel, fokozatosan tudnánk megismertetni veled ezt a világot.”
Jennifer Katzenstein, a Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem neuropszichológusa a Washington Postnak elmondta, a kamaszok képernyőidejének korlátozására nem a tiltás, hanem a szülői példamutatás a leghatékonyabb módszer. A gyerekek ugyanis nagyon figyelik szüleik eszközhasználati szokásait, különösen a lefekvés előtti mobilhasználatot. A szakember szerint a teljes tiltásnál jobban működik, ha már csak napi egy órával lerövidítjük a képernyőhasználat idejét – ez hatékonyabb és fenntarthatóbb, továbbá hosszú távon jelentős pozitív hatással bír az életminőségre és jóllétre.
Magyar nyelven összefoglalta: Üveges Sára
Források:
https://www.washingtonpost.com/health/2025/12/28/adolescent-brain-development-screen-time
https://www.washingtonpost.com/technology/2025/12/09/australia-social-media-ban
https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2835481
https://jamanetwork.com/journals/jama/article-abstract/2839941
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/19452829.2025.2518313