A mobiltelefon ma már szinte állandó társunk. Nemcsak kommunikációs eszköz, hanem naptár, térkép, szórakozás és sokak számára érzelmi kapaszkodó is. Egy 2017-ben publikált magyar pszichológiai kutatás azt vizsgálta, hogy mi történik velünk akkor, amikor – akár csak rövid időre – elválasztanak minket a saját telefonunktól, és ezek a reakciók mennyiben hasonlítanak az emberi kötődés klasszikus formáihoz (Konok et al., 2017).
Miért fontos ez a kérdés?
A kötődéselmélet szerint az emberek érzelmi biztonságot keresnek olyan „biztonságos bázisokban”, amelyek stresszhelyzetben megnyugvást nyújtanak. A kutatók felvetették, hogy a mobiltelefon – állandó jelenléte miatt – sokaknál ilyen funkciót tölthet be. A kérdés tehát az volt: vajon a telefon hiánya valódi stresszreakciókat vált-e ki, vagy csak egyszerű kényelmetlenségről van szó (Konok et al., 2017).
Hogy zajlott a vizsgálat?
A kutatás kísérleti módszert alkalmazott. A résztvevőket különböző helyzetekbe osztották:
- volt, akinél a saját mobiltelefonja jelen volt,
- volt, akit elválasztottak a készülékétől,
- és olyan csoport is szerepelt, ahol egy idegen mobiltelefon volt jelen.
A kutatók nemcsak önbevallásos kérdőíveket használtak, hanem több szinten is mérték a reakciókat:
- viselkedéses jeleket (például a telefon felé irányuló figyelmet),
- élettani mutatókat (például pulzusszám),
- kognitív teljesítményt és figyelmi torzulásokat
Mit találtak a kutatók?
A vizsgálat eredményei több szempontból is figyelemre méltóak voltak.
1. Stresszreakció a telefon hiányában
Azok a résztvevők, akik nem férhettek hozzá a saját telefonjukhoz, kimutathatóan erősebb stresszreakciókat mutattak, mind viselkedéses, mind élettani szinten
2. Közelségkereső viselkedés
A telefonjától elválasztott személyek gyakrabban irányították figyelmüket a készülék feltételezett helye felé. Ez a „közelségre törekvés” klasszikus kötődési jelenség, amely általában fontos személyek hiányakor jelenik meg
3. Figyelmi torzulások
A mobil hiánya hatással volt a figyelem működésére is: a résztvevők érzékenyebben reagáltak a veszteséggel, elszakadással kapcsolatos ingerekre. Ez arra utal, hogy a telefon hiánya érzelmileg releváns állapotként jelenik meg az agy számára
4. „Helyettesítő” telefon hatása
Érdekes eredmény volt, hogy egy idegen mobiltelefon jelenléte enyhítette a stresszreakciókat a teljes telefonhiányhoz képest. Ez azt sugallja, hogy nem kizárólag a saját készülék, hanem maga az eszköz jelenléte is képes csökkenteni a szorongást
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A kutatás alapján a mobiltelefonhoz való viszony nem pusztán technológiai szokás vagy függőség kérdése. Sok esetben érzelmi kötődésről beszélhetünk, amely működésében hasonlít az emberi kapcsolatokhoz: biztonságérzetet ad, hiánya pedig stresszt és figyelmi torzulásokat okozhat. Ez magyarázatot adhat arra, miért érezzük magunkat feszültebbnek, amikor otthon hagyjuk a telefonunkat, vagy miért nyúlunk hozzá automatikusan stresszes helyzetekben. A készülék sokak számára egyfajta „pszichológiai biztosíték” lett a mindennapokban. Gondoljunk bele, ha egy felnőtt számára ilyen fontos tárggyá válik a telefon, mi történik egy kisgyerekkel, akinél a szülőkhöz és más felnőttekhez való kötődés még csak alakulóban van? Egyáltalán nem véletlen, hogy a készülék elvétele, akárcsak időlegesen is, nagyon intenzív érzéseket vált ki sok gyerekből, de ez nem azt jelenti, hogy hagyjuk őket bármennyit mobilozni, sőt! Éppen ellenkezőleg. Várjunk a telefonnal!
Felhasznált forrás
Konok, V., Pogány, Á., Miklósi, Á., & Dúll, A. (2017). Mobile attachment: Separation from the mobile phone induces physiological and behavioural stress and attentional bias to separation-related stimuli. Computers in Human Behavior, 71, 228–239. https://doi.org/10.1016/j.chb.2017.02.002